Kaktuszok

Astrophytum - csillagkaktusz

Astrophytum-fajok. Mexikó 2500-3000 méter magas hegyeiről az 1830-as években került Európába ez a papsapkára emlékeztető, 4-8 bordás, molyhos felületű kaktusz.
Az egyes fajok bordáinak élén mutatós tüskézet emeli a növények díszét, a virág a kaktusz csúcsán nyílik, a fajokra jellemző sárga színben.
Öntözésüknél gondoljunk arra, hogy a molyhos felületen megáll a víz, ami hűvösebb időben a növény pusztulását vonja maga után. Magról szaporíthatjuk.


Cephalocereus senilis - őszapókaktusz

Cephalocereus - őszfejapó, őszapó a találó magyar neve.
A rügyszemölcsökből fejlődő hosszú, fehér szőrzet teljesen beborítja ezt a sokbordás, oszlop alakú, lassu növekedésű kaktuszt. A nedvességre nagyon érzékeny.
Csak sarjakról szaporíthatjuk, mert csak a nagy, méteres példányok hozzák a rózsaszín virágokat, ezt pedig nehéz kivárnunk.


Oszlopkaktusz - Cereus

Cereusok népes nemzetsége Dél-Amerikából származik. Száruk megnyúlt, bordás, oszlop alakú, erősen tüskés, egyes fajoké mereven felfelé áll, másoké csüngő növekedést mutat. Különösen az utóbbiak elterjedtek, mint ámpolnanövények; köznyelven kígyó- és ostorkaktusznak, cicafarknak nevezik őket.
Minden faj gazdagon hozza élénk rózsaszínű virágait. Könnyen szaporíthatók dugványozással. Echinocactus vagy sündisznókaktusz. Gyenge növésű, erősen bordázott, gömb alakú, Dél-Amerikából származó kaktuszok tartoznak ehhez a nemzetséghez.
A rügyszemölcsökön csoportosan fejlődnek az erős tüskék. Rövid életű virágai csoportokban nyílnak a fajra jellemző fehér, sárga vagy rózsaszínben. Piros termése hosszú ideig díszíti a növényt.
Magról és sarjról szaporíthatjuk.
Zygocactus truncatus /syn.Epiphyllum truncatum/ Karácsonyi kaktusz. Brazília őserdeiben, a fák koronáinak elágazásában kevés korhadékban él ez a mutatós, élénk rózsaszín virágú kaktusz.
A leghálásabb szobanövények egyike. Évről évre karácsony táján virágzik, innen kapta magyar nevét. Nevelése eltér a többi pozsgás növényétől, mert csak meleg helyen /14-16 C fok/ érzi jól magát, és ott virágzik rendszeresen. Több vizet is kíván, de novemberben 1-2 hétig tartsuk kissé szárazabban, hogy karácsonyra kihozza virágait.
A nyári kezelése is eltérő, szabad levegőn, tűző napon kevésbé szépen fejlődik, ellentétben a többi kaktuszszal, ezért félárnyékos helyen tartsuk. Szép, 20-30 cm magas törzsű kis fácskát nevelhetünk, ha oltással szaporítjuk az általános részben leírtak szerint. Az elvirágzás után dugványozással is könnyen szaporítható. Mamillaria.
Alacsony, gömb vagy zömök oszlop alakúak a Mexikóból származó, erősen tüskés kaktuszfajok. A virágok a csúcs körül körkörösen, koszorú alakban helyezkednek el, színük fehér, sárga, piros lehet. Dúsan hozza a sarjakat, így könnyen szaporíthatjuk ezt a rendkívül hálás kaktusznemzetséget.


Opuntia - medvetalpkaktusz

Opuntia - Medvetalpkaktusz. Magyar neve találó, az egész növény hatalmas, sokszor tenyérnyi, kerekded szártagokból áll.
Őshazája Dél-Amerika. Egyik faja, a fügekaktusz /O.ficus indica/ a Földközi-tenger vidékén meghonosodott, elvadulva él, kerítések pótlására is felhasználják. Ehető termése kellemes, fügéhez hasonló ízű. Szobában a kisebb növésűeket tartjuk. Egyeseket aranysárga tüskecsomók, másokat vöröses tüskék díszítenek. Vigyázzunk, mert a legkisebb érintésre a bőrünkbe akaszkodnak, és ott viszkető gyulladást okoznak.
Földjük meszes legyen. Az egyes szártagok leválasztásával szaporíthatjuk. A frissen szaporított részeket támasszuk két kis botocska közé, nehogy kidőljenek, mert minden mozgás a gyökeresedést hátráltatja.

Phyllocactus magyarul Levélkaktusz. Amerika trópusi erdeiben 12 faja él. Nálunk már nem annyira közkedvelt erős növekedése miatt, és csak elvétve láthatunk belőle néhány szép példányt. Valamikor kedvelt kaktuszfajta volt nálunk is. Különösen azért szerették, mert mutatós, nagy piros vagy fehér virágai szobában is évről évre nyílnak. Közkedveltségét főleg azért vesztette el, mert virágai, sajnos, rövid életűek. Elnyílás után a virágot hozó hajtást távolítsuk el, mert többször nem virágzik, a visszavágással a többi hajtás erőteljesebb fejlődését segítjük elő. Nyáron szabadban tarthatjuk, déli naptól védett helyen, bőséges öntözés mellett. Teleltetése alacsony hőmérsékleten, 6-8 C fokon történjék, a téli fejlődés a tavaszi virághozásra káros. Szára háromélű vagy lapos, 6-10 cm-es érett szárrészek dugványozásával vagy az idősebb tövek szétosztásával szaporíthatjuk.


még több:                                                        ITT





E Z E R M E S T E R